LEGYEN OTT KRISZTUS MINDENÜTT...

         Az isteni hivatás megértése, elfogadása és teljesítése magasztos feladatként tárult elénk serdülő éveink elején. Az évek leforgásával ez a folyamat bennünk fokozatosan kibontakozott és az isteni hivatás teljesítése életünk legfontosabb céljává vált.

         „Legyen ott Krisztus mindenütt” – hangzott el a költeményben 1995. július 23.-án. Nem volt esküvői hangulatú vers, mégis mélyreható gondolatai az óta is kísérik életünket. Másfél hónappal, később ugyanezzel a jelszóval, térképpel a kezünkben és angyalaink kíséretében indultunk az első kerület átvevésére: Nagykárolyba, Szatmár megyében. Ez a város volt kedves otthonunk hat éven át. Az isteni hivatás teljesítése ekkor vette igazán kezdetét, és mint minden kezdet ezen a földön ez sem volt zökkenő mentes, de Isten áldásai által erősített és bátorított. Krisztus jelenléte életünkben még nyilvánvalóbb lett, amikor teremtői hatalmát megmutatva kölcsön adott nekünk egy ártatlan, törékeny kis emberkét – Helénát – akit szeretni, gondozni, nevelni, tanítani és Neki újra visszaadni kell. Attól a naptól kezdve, hogy őt ölünkbe tarthattuk az isteni hivatás teljesítésének újabb dimenziója tárult elénk.
        2001 auguszuts 1-jén a már otthonunkká vált szép kis várost egy zajos, poros nagy várossal –Kolozsvárral - kellett felcserélni. A vajdakamarási kerületben folytattuk a szolgálatot. Ez idő alatt Isten egy másik drága teremtményét bízta ránk – Hannelorét –megerősítve a megbízatást, hogy őt is Neki kell visszaadni.
       „Legyen ott Krisztus mindenütt”- csendült fel újra ajkunkról a mottó, 2005 május 9.-én, amikor egy újabb városban – Szamosújváron – kellett otthonra találni. Azóta a bálványosváraljai kerületben szolgálva tapasztaljuk Isten jelenlétét életünkben. Hála tölti el szívünket, amikor látjuk Isten megmentő kegyelmének munkáját emberek életében és, hogy az isteni hatalom nyilvánvalóvá válik minden keresztség alkalmával.
       „Legyen ott Krisztus mindenütt”: ott hol beton falak nyújtnak otthont számunkra, ott ahol megjelenünk, ahol dolgozunk, ahova tanulni járunk, ahol játszunk, vagy ahova fizikai gyógyulásért járunk. Leghőbb vágyunk, hogy Krisztus jelenlétét ne csak érezzük, hanem minél hamarabb szemtől szembe lássuk. Tudjuk az a nap közel van, és a következő szavakkal szeretnénk üdvözölni, Azt aki földi életünket oly csodálatosan megáldotta: Urunk, úgy vártunk, és szívünk tele van hálával, hogy meghallgattad imáinkat. Mind itt vagyunk, és akiket még ránk bíztál, mind itt vannak velünk. Örömünk teljes lesz, mert örökre együtt lehetünk Krisztussal és minden egyes hittestvérrel, akikkel együtt dicsőítettük valaha valahol Istenünket.